Több figyelmet a fenntarthatóságra!

Paradigmaváltásra van szükség a világ élelmezési rendszerében. Hosszú éveken keresztül szinte kizárólag az élelmiszer-termelés fokozása állt a középpontban annak érdekében, hogy a világ növekvő népessége kielégítő mennyiségű élelmiszerhez jusson. Ez azonban ma már nem elegendő.

Liam Condon, a Bayer AG elnökségi tagja, a CropLife nemzetközi agrokémiai kereskedelmi szövetség elnöke a berlini Der Tagesspiegel című napilapban nemrég megjelent írásában figyelmeztetett rá, hogy 2050-re a világ népessége várhatóan megközelíti a 10 milliárd főt, ami mintegy 2,2 milliárddal több, mint a jelenlegi. Szakértők becslései szerint legalább meg kellene duplázni a világ mezőgazdasági termelését addigra, hogy az emberiség élelmiszer-, takarmány- és bioenergia-szükségletét ki tudjuk elégíteni.

Liam Condon szerint a mai élelmiszertermelés nem nevezhető fenntarthatónak, mert nem kíméli eléggé a rendelkezésünkre álló természeti forrásokat, márpedig az előttünk álló három évtizedben a klímaváltozás miatt újabb kihívások jelentkeznek. Ezen próbatételek egyike, hogy a ma rendelkezésünkre álló termőterület egyharmada várhatóan tönkremegy, részint az erózió, részint a szikesedés következtében.

Az élelmezés mai rendszere emellett pazarló is. Egyes becslések szerint a világon megtermelt élelmiszerek harmada, mintegy évi 1,3 milliárd tonna kárba vész a termelés helyétől a fogyasztókig vezető úton. A helyzetet súlyosbítja, hogy 800 millió ember éhezik, és további csaknem 2 milliárd nem jut elég vitaminhoz és ásványi anyaghoz. Ugyanakkor a Föld 2 milliárd lakója elhízott, vagy legalábbis túlsúllyal küszködik.

Bár ezekre a problémákra nyilvánvalóan nehéz általános megoldásokat találni, az is ugyanilyen nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaságnak számottevően hozzá kell járulnia a helyzet javításához. A világgazdasági fórum ipari fogyasztó szekciójának elnökségében két éve részt vevő Liam Condon – a teljesség igénye nélkül – öt pontban foglalta össze a helyzet javításához szükséges lépéseket.

1. Ismét többet kell egymással beszélnünk, és egymást meghallgatnunk, ahelyett, hogy elleszélünk egymás mellett. Véget kell vetni a megosztó, például az „iparosodott mezőgazdaság” és az „ökológiai földművelés” hívei között folyó vitának. Ha megtesszük és sikerül áthidalni az ideológiai akadályokat, sokat tanulhatunk egymástól.

   Ez a felismerés vezérelte a Bayer-csoportot, amikor a vállalat a párbeszéd elmélyítését kezdeményezte a legkülönbözőbb társadalmi csoportokkal, beleértve tevékenysége bírálóit is. A leverkuseni székhelyű vállalatcsoport a nyitottság és a bizalom, egyszóval az ágazat átláthatósága érdekében hozott nyilvánosságra egy, a növényvédő szerek biztonságáról készített átfogó tanulmányt.

2. Meg kell szüntetni a jövedelmezőség primátusát. Kétségtelen, hogy a mezőgazdaságnak termelékenyebbé kell válnia, de nem elég a mennyiség hajhászása ennek kapcsán, hanem a minőségnek is meghatározó szerepet kell játszania. Olykor a kevesebb több, legyen szó akár a termelésről, akár a fogyasztásról. Felül kell vizsgálni az étkezési szokásokat; az kell, hogy legyen a célunk, hogy mindenki értékes, egészséges és tápanyagban gazdag, fenntartható és forráskímélő körülmények között előállított élelmiszerhez jusson.

3. A jövő mezőgazdaságának innovációra van szüksége.

   Szerencsére akadnak sokat ígérő és reménykeltő technológiák, példának okáért a növénytermelésben nagyobb terméshozamot biztosító, jobb ízű és allergiát nem kiváltó termények termesztését lehetővé tévő technológiák.

   További feltétel a mezőgazdaságba forradalmi változásokat hozó digitalizáció. A termőföldek állapotáról rendelkezésünkre álló adatok pontosságának köszönhetően lehetővé válik a növényvédő szerek minden eddiginél pontosabb, a növények tényleges szükségleteihez igazodó kijuttatása, akár már azelőtt, hogy a kártevők, a fertőzések vagy növénybetegségek megjelennének és elterjednének.

4. Az innováció integrálása a gyakorlatba. Nem elég az új technológiák előnyeinek és hátrányainak mérlegelése, hanem minél szélesebb körben el is kell fogadtatni őket. Fontos, hogy az innovációhoz társadalmi támogatásra is szükség van, ha a legsúlyosabb problémákat meg akarjuk oldani.

5. A jövő élelmezésében és a fenntartható élelmezési rendszer kialakításában kulcsszerepe lesz a világszerte működő 500 millió kisgazdaságnak. Az általuk művelt terület gyakran még egy futballpályánál is kisebb, ennek ellenére ilyen gazdaságok állítják elő a világ élelmiszereinek csaknem felét, a fejlődő országokban mintegy 80 százalékát. Ha sikerül ezeknek a kisgazdaságoknak a termelékenységét fenntartható módon növelni, ezáltal az ő jövedelmük is emelkedik, és a gazdálkodók megfelelő képzést tudnak biztosítani gyerekeiknek, továbbá többet tudnak beruházni a termelésbe, hogy több és értékesebb élelmiszert állíthassanak elő maguknak, és végső soron az egész társadalomnak. Ebből pedig mindenki profitál.

A szerző cége, a Bayer-vállalatcsoport a leírtak jegyében számos kezdeményezéssel támogatja a kisgazdaságokat az egész világon, többek között indiai, afrikai és latin-amerikai agrártermelőket, a talaj egészségével, a vízmenedzsmenttel és a növényvédelemmel kapcsolatos ismeretek oktatását is magába foglaló képzések formájában.

Liam Condon tanulmánya befejező részében megismétli meggyőződését, hogy „élelmezési rendszerünk fenntarthatóbbá tétele szükséges és megvalósítható”, de ehhez a változtatásokra való nyitottságra és az embereknek az élelmezéshez és a mezőgazdasághoz fűződő viszonyának átgondolására van szükség.