Közönséges aggófű

Termőhely:
jól átszellőző homok- és vályogtalajok. Intenzív növénytermesztésnél jelenik meg. A talaj magas nitrogén tartalmát jelző növény!

Fő csírázási időszak:
egész évben.

Leírás:
10-50 cm magas gyomnövény. Jellegzetességek: sötétzöld, fényes levelű; megfelelő időjárás esetén egész évben virít.

Sziklevelek:
hosszúak, ép szélűek, lekerekített csúcsúak; az alsó felükön néha ibolyakékes elszíneződés látható.

Lomblevelek:
átellenesek, az alsók nyelesek, a felsők száron ülők, fogazottak - karéjosak, fényesen sötétzöldek.

Szár:
felálló, elágazó, csupasz, vagy molyhos.

Virágzat:
a virágfejecskék kicsik, sárgák, sötét fészekpikkelyekkel, a fészkek csak csöves virágokból állnak, a csészelevelek hengerformájúak.

Virágzás ideje:
csaknem egész évben.

Termés:
egymagvú kaszat.

Mag:
keskeny, pálcika alakú, könnyen letörhető, bolyhos selymes-fehér bóbitával; hossza 1-2 mm, kb. 1400-7200 db/növény, sekélyen csírázó.

Magok élettartama a talajban:
kb. 3 év.

Előfordulás:
kapás- és zöldségkultúrákban, kertekben, gabonában ritkábban; beépítetlen területeken gyakran tömegesen.

Jelentőség:
a termés mennyiségét jelentősen csökkenti, a betakarítást akadályozza. Mérgező (alkaloidát tartalmaz).

Társnevei:
aggófű, boszorkánylépte fű, boszorkánytalp, gelyvafű, hájas fű, keresztfű, keresztgyökér, kőrontófű, pihivirág, rontófű, Szent Jakab fű, szöszösfű.