Napraforgó kutyatej

Termőhely:
humuszban és tápanyagban gazdag talajok.

Fő csírázási időszak:
egész évben.

Leírás:
sekélyen gyökerező, maggal szaporodó, 10-40 cm magas gyomnövény.

Jellegzetességek:
a növény sérüléseiből ragadós, maró tejnedv (kutyatej) folyik ki.

Sziklevelek:
rövid nyelűek, ép szélűek, kerek -oválisak, erőteljesek. Közepükön gyakran egy barna folt látható.

Lomblevelek:
szélesek, visszás tojásdadok - ék alakúak, nagyságuk lentről felfelé növekvő, a levélalap felé nyélszerűen elkeskenyednek, az elülső harmaduk finoman fűrészes, csúcsuk lekerekített tompa, vagy kiöblösödő, a növény virágot tartó része világossárgára színeződik.

Szár:
húsos, keresztben átellenes levelekkel.

Virágzat:
jelentéktelen sárgászöld, végállású, bogas virágzatok. A virágzatot ötszirmú csésze veszi körül. A virágzat látszólag csak csészeformájú takarójú, egyes virágokból áll.

Virágzás ideje:
április - november.

Mag:
kerek - tojásdad, szürke - barna, lépszerű hálóval bevont; kb. 200-800 db/növény. Sekélyen csírázó, különösen 0,5 cm mélységben.

Előfordulás:
a szántóföldön gyakori (kapás kultúrákban), előfordul kertészeti kultúrákban, szőlőültetvényekben, utak szélén.

Társnevei:
éklevelű fűtej, kutyakapor, napraforgó fűtej, nap után néző fű.