Nagy téli araszoló
Magyarországon országszerte előfordul, egyes években egyedszáma rendkívül magas. Az összes alma-, csonthéjas és bogyótermésű gyümölcsfajokon, - kivéve az őszibarackon - előfordul. Jelentős erdészeti kártevő, mely esetenként a gyümölcsösöket is súlyosan pusztítja.
Életmódja:
Egynemzedékű, ősszel rajzik, a tojások telelnek át a fakoronában. A tojásokból az időjárástól függően március elején április folyamán bújnak elő az araszolva mászó hernyók. A frissen kikelt hernyók selyemszálon ereszkednek le, melyet a szél felkap, így a hernyók egy két kilométere távolságra is eljuthatnak. Május közepe táján a talajba húzódnak és bebábozódnak. Csak a hideg idő beálltával, az első fagyok után jelennek meg a lepkék. Rajzásuk októberben kezdődik, de januárig is eltarthat. A hímek a fatörzseken felmászó szárnyatlan nőstényeket feromonok segítségével találják meg. A megtermékenyített nőstények felmásznak a fakoronába, ahol rügyek mellé, vagy elágazásokba helyezik el tojásaikat.
Kártétel tünetei
A hernyók kirágják a rügy belsejét, pusztítják a fakadó leveleket, virágbimbókat, virágokat. Nem szövik össze a leveleket, a gyümölcsökben mély lyukakat rágnak és a magot is elfogyasztják. Az így kikezdett termés lehullik.
Védekezés
Belgiumban ahol a téli araszoló elsőrendű károsító sikeresen használnak Calypso-t az ellene való védekezésre. Ősszel a fák törzsére erősített hernyóenyves övekkel a talajból előjövő és a fákra mászó szárnyatlan nőstények összefoghatók. A tél végi olaj tartalmú permetezés hatásosan gyéríti a tojásokat. Tömeges elszaporodása esetén szükséges növényvédőszeres védekezés is. Egyéb években természetes ellenségei hatásosan visszaszoríthatják a kártételt.
