Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly

Keleti gyümölcsmoly

Az egész országban elterjedt, gyakori, jelentős kártevő. Elsőrendű tápnövénye az őszibarack, gyakori a mandulán, kajszin. Az őszibarack egyik legjelentősebb kártevője. Hajtás és gyümölcskártevő.

Életmódja:

Magyarországon 3 vagy 4 nemzedéke van, gubóban telel. A bábokból május elején repülnek ki a lepkék, a tojásrakáshoz 16°C hőmérséklet és 60 %-nál magasabb páratartalom szükséges. A második nemzedék lepkéi július közepéig rajzanak, utódjaik már a gyümölcsben fejlődnek. A harmadik nemzedék imágói augusztus végéig rajzanak.

Kártétel tünetei

Tavasszal az őszibarack hosszabb, 8-10 cm-es hajtásainak vége hervad, elszárad. A hernyók a gyümölcsfejlődés idejétől a hajtások helyett már inkább a kis gyümölcsöket választják. A zöld, később az érőfélben levő, majd az érett gyümölcsben táplálkoznak. Általában a kocsány körüli részen hatolnak be, egészen a magházig. A gyümölcshúsban szabálytalan üregeket készítenek, melyet rágcsálék, ürülék tölt ki. A megtámadott gyümölcs lehullik.

Védekezés

Szexferomoncsapdákkal jól nyomonkövethető a rajzása. A védekezést a tömeges lárvakelés időszakára kell időzíteni (április közepétől). Használhatóak a növekedésszabályozók (fenoxikarb), szervesfoszforsavészterek, piretroidok (cipermetrin), neonikotinoidok (acetamiprid) hatóanyagai. A kezelést a későbbi nemzedékek rajzását követő lárvakeléskor is el kell végezni. Legegyszerűbb védekezési lehetőség a légtértelítéses módszer, a rajzást megelőzően április közepén kell kihelyezni a diszpenzereket. Csak 3 ha-t meghaladó területeken hatékony.