Tarka szőlőmoly
Imágója 6-8 mm nagyságú tarka elülső szárnya (amiről magyar nevét is kapta) és szürkésfehér hátulsó szárnyú molylepke. Lárvája zöldessárga hernyó, feje sötétsárga.
Életmódja:
Magyarországon évente három nemzedéke károsít. A három nemzedék rajzása sokszor nem vagy csak kis mértékben különül el. A tarka szőlőfürtmoly fő tápnövénye a szőlő, de más növényen is károsító, polifág faj. Báb alakban telel át a szőlőtőke kérge alatt, a szőlőkarók repedéseiben, vagy a környező fákon. Tavasszal a bábból előbújó lepke tojásait elsősorban a levelek színére, a hajtásra rakja, csak viszonylag kis százalékuk kerül közvetlenül a károsítás helyére, a fürtre. A második nemzedék tojásai az - első nemzedékhez hasonlóan - szintén főleg a hajtásra kerülnek, csak kevesebb jut a levelekre és a zsenge bogyókra. A harmadik nemzedék petéi viszont már legnagyobb százalékban a fürtkocsányra, vagy a bogyóra kerültek. Rajzása tavasszal áprilisban indul meg. A második nemzedék lepkéi főleg júniusban, a harmadik nemzedék egyedei pedig augusztusban rajzanak. Az első két nemzedék kifejlett hernyói a fürtben, vagy annak közelében, míg a harmadik nemzedéké a tőke repedéseiben, kéregrészei alatt bábozódik.
Kártétel tünetei
Az első nemzedék L1-es lárvái a virágzaton kezdik meg a károsítást, de később a fiatal bogyókra is átterjed a kártétel. A hernyók szövedéket készítenek, és ennek védelme alatt rágják a bimbót, a fürtkocsányt, a bogyókat. A szövedékről, az ürülékéről, a rágcsálékról a kártevő jelenléte könnyen felismerhető. Egy hernyó kifejlődéséhez 14-55 bimbót és 5-28 bogyókezdeményt is elpusztít, miközben azzal is kárt okoz, hogy kocsányokat is átrág, ami fürtrészek elhalásához vezet. A második nemzedék a fiatal zöld bogyók belsejét rágja. Ekkor egy lárva kifejlődéséhez már „csak” 4-9 bogyónyi táplálék szükséges. A harmadik nemzedék az érő bogyókba rág, a bogyók belsejében él és károsít, ekkor egy lárva 3-4 szőlőszemet tesz tönkre, amíg kifejlődik. Mind a második, mind a harmadik nemzedék károsítása nyomán jelentős a másodlagos kártétel, azaz a kórokozók - elsősorban a botritisz - megtelepedése és kártétele a sérült részeken, főleg a bogyókon.
Védekezés
Az egyszerűen kihelyezhető, nagyon hatékonyságú, szintetikus faj-specifikus szex-feromont tartalmazó csapdák a szőlővédelmében is javítják a vegyszeres védekezés hatékonyságát, és valamelyest csökkentik a vegyszerterhelést. Az egyes nemzedékek rajzás csúcsának a meghatározásából következtetni lehet a tömeges tojásrakás és a lárvák kelésének az időpontjára. A fiatalkorú lárvák (L1-es lárvaállapot), még kevésbé élnek rejtett életmódot, nincs a permetezés elől is védelmet nyújtó szövedékük és már az alacsony dózisú rovarölő szer is hatékony ellenük, tehát lehetőleg akkor kell ellenük vegyszeresen védekezni, amikor ebben a fenológiai állapotban vannak.
