Vetési bagolylepke
Polifág kártevő, a szántóföldi növénytermesztésben mindenekelőtt a répát, a gabonaféléket, kukoricát, napraforgót, repcét, burgonyát és a hüvelyeseket támadja meg.
Változó intenzitással károsít, gyomosabb rterületeken, felszaporodása idején jelentős károkat okozhat.
Életmódja:
Évente 2 nemzedéke van, a hernyók telelnek át a talajban.
A gabonaféléket a 2. nemzedék lárvái károsítják.
Az első lepkerajzás csúcsa május végén, június elején van, a második nemzedéké augusztus elején, közepén. A tojásokat a tarlóra, esetleg csíranövények leveleire, a növényi maradványokra rakják.
A kártevő mindenekelőtt laza talajú termőhelyeken jelenik meg, kedvező számára a száraz, meleg időjárás és az erős elgyomosodás.
Hosszú, száraz ősz kedvező az áttelelés szempontjából.
Kártétel tünetei
Tavasszal, a kelést követő időszakban a fiatal növények földközeli részeit rágják át a lárvák. Ennek következtében a növény elpusztulhat.
Kukoricában a lárvák nemcsak a szárat rágják át, hanem a növényben függőlegesen is mozognak, akár 20 cm-t is. Kirágják a belső. lágy részeket. A kukorica sokáig tünetmentes, később szelek hatására kidől. A vetés foltszerűen pusztul ki.
Az őszi hernyónemzedék az őszi vetésekben okozza a legnagyobb kárt. A lárvák arcvonalszerűen támadnak, addig nem mennek tovább, míg minden zöld növényi részt el nem pusztítottak. A tábla szélétől egyre mélyebbre benyúló tarrágott foltok jelzik jelenlétüket.
Védekezés
A fiatal, talajban élő lárvákat térfogat-kvadrátos módszerrel lehet felvételezni.
Védekezni rovarölőszeres csávázással illetve talajfertőtlenítéssel lehet.
