Mór gabonapoloska
Magyarországon mindenhol előfordul, ott is, ahol az osztrák gabonapoloska nem. Őszi, tavasz búzán, árpán, valamint rozson gyakori. Időszakosan kártétele jelentős lehet, tömegszaporodás esetén okoz súlyos kárt. Már az 5-6-os poloskaszúrt szem jelentékenyen rontja a búzaliszt minőségét, mivel a sikér károsodik. A vetőmag csírázóképességét is rontják.
Életmódja:
Évente egy nemzedéke van, a kifejlett poloska telel a gabonatáblához közel. A telelőhelyet vontatottabban hagyják el. Az imágók tovább életképesek a gabonaföldeken, mint az osztrák gabonapoloska imágók, a telelőhelyeken is később jelennek meg. Március-április folyamán térnek vissza a táblába, tojásaikat a gabonalevélre, szárra, kalászra rakják. A lárvák az aratás idejére fejlődnek ki. A száraz, meleg június kedvez elszaporodásuknak.
Kártétel tünetei
A gabonaféléket minden fejlődési stádiumában károsítja, mind a lárva, mind az imágó. Szárbaindulás előtt megszúrja a hajtásokat, azok elpusztulnak, a tő sarjadzik. Szárbaindulás után a fő- és mellékhajtásokat megszúrja, azok elszáradnak, elmarad a kikalászolás. A még hasban lévő kalászt megszúrja, a szúrás feletti rész elszárad, kifehéredik, kialakul a zászlós kalász. A viasz és tejes érésben levő gabonaszemek megszúrásával, azokon világos foltok láthatók, közepükön sötét szúráshelyekkel. A foltok besüllyedhetnek, de valamennyire ki is domborodhatnak.
Védekezés
Kémiai védekezésre előrejelzés alapján a tömegszaporodás időszakában van szükség. Gyomirtáskor, szárbainduláskor ill. tejesérés idejére időzítve deltametrin, lambda-cihalotrin, klórpirifosz stb. hatóanyagú készítményekkel lehetséges.
