Alma ervíniás elhalása
A tűzelhalást baktérium okozza. A betegség Magyarországon először 1996-ban jelent meg Bács-Kiskun megyében, ami nagy sajtóvisszhangot kapott, így jelentősége is azonnal megnőtt. Gyors terjedésére jellemző, hogy néhány év leforgása alatt az egész ország alma- és körteültetvényeire átterjedt. Az ellene való védekezés csak kémiai szerekkel nem ad tökéletes megoldást, de az Európa szerte gondot okozó betegséggel együtt lehet élni. Karantén kórokozó.
Fejlődési ciklusa:
A járvány kialakulását a környezeti hatások nagymértékben meghatározzák. Amennyiben a napi csapadékösszeg nagyobb, mint 2,5 mm, a napi középhőmérséklet 18 °C feletti és a relatív páratartalom meghaladja a 75 %-ot, a környezeti feltételek optimálisak. A baktérium áttelelése a rákos ágsebek élő és elhalt szövetrészeinek határán történik. Itt virágzás idejére szaporodnak fel a baktériumok, és az úgynevezett baktériumos nyálkacseppekből fertőzik meg a virágokat. A későbbiek folyamán szinte minden fentebb említett tüneten megjelenhetnek a baktériumos nyálkacseppek, amelyek az eső, a szél és rovarok segítségével a szomszédos fákra, de a távolabbi gyümölcsösökre is elkerülhetnek.
Kártétel tünetei
A tűzelhalás első tünetei tavasszal jelennek meg a virágokon, amelyek először vizenyőssé válnak, majd barna, elszáradt „virágmúmiákká” alakulnak. Később a hajtásokon és a fiatal gyümölcsökön is jelentkezik a betegség, „pásztorbot” alakúra száradó hajtásvég, barnás-fekete összeaszalódott „gyümölcs múmiák” és rákos ágsebek formájában. A betegség nevében hordozza legjellegzetesebb előrehaladott tünetét: a megfertőződött gyümölcsfákon tűzperzseléshez hasonló, kiterjedt elhalások jelentkeznek.
Védekezés
A tűzelhalásra különösen érvényes a komplex védekezés fontossága. Ennél a betegségnél nem hagyatkozhatunk a védekezés egyetlen elemére, pl. csak a vegyszeres védekezésre. Hiszen, ha az agrotechnika nem támogatja azt (pl.: fertőzött részek folyamatos eltávolításával az ültetvényből), akkor a kémiai védelem hatékonysága drámaian lecsökken, ami természetesen fordítva is igaz. A vegyszeres védekezés ma már előrejelzési módszerek segítségével pontosan időzíthető. Almatermésű kultúrákban tűzelhalásos betegség ellen a fertőzésre kedvező feltételek kialakulása esetén, a tünetek megjelenése előtt, megelőző módon kezeljünk. A permetezéseket Aliettel a fertőzés veszélyes időszakban, közvetlenül virágzás előtt kezdjük meg és teljes virágzásban, valamint az elvirágzás után( azaz az intenzív hajtásnövekedés időszakában) ismételjük meg két alkalommal.
