Repce fehérpenészes rothadása
Repce fehérpenészes rothadása
Repce fehérpenészes rothadása
Repce fehérpenészes rothadása
Repce fehérpenészes rothadása
Repce fehérpenészes rothadása
Repce fehérpenészes rothadása
Repce fehérpenészes rothadása
Repce fehérpenészes rothadása
Repce fehérpenészes rothadása

Repce fehérpenészes rothadása

A repce egyik legsúlyosabb betegsége, amelyre a „repcerák” elnevezés is utal. A vizsgálatok szerint a kár elérheti az 50%-ot is.

Kártétel tünetei

A betegség általában foltokban jelentkezik. A fertőzött növények szárain világosbarna, kerek, megnyúlt foltok jelennek meg, nem egy esetben a szárelágazások alapi részénél. E foltokon enyhén kirajzolódó, gyűrűs mintázat is megfigyelhető. A szár belsejében képződő, fehér színű micélium között a bélszövetben változatos alakú, fekete, kb. 3‒10 mm nagyságú szkleróciumok képződnek. A szklerócium képződése ritkábban a növények felületén is megfigyelhető. esetenként a talajjal érintkező száralapi részen is kialakul a vattaszerű micéliumszövedék. A fertőzött növények becői kifehérednek. A képződő szkleróciumok alapján megbízhatóan azonosítható a betegség. Megfelelő körülmények között a szkleróciumból világosbarna apotéciumok fejlődnek ki a talaj felszínén. Az aszkospórák hialinok, tojásdadok, egysejtűek (10‒14 × 4‒6 µm). A kórokozó tiszta tenyészete fehér micéliumból áll, és rajta, a tenyészet szélén, gyűrű alakban számos szklerócium képződik.

Védekezés

Legfontosabb a vetésforgó betartása, a repce legalább 5 éven keresztül nem kerülhet önmaga után. Biológiai növényvédő szerekkel például Coniothyrium minitans hiperparazita gombával és triazol típusú növényvő szerekkel például tebukonazol vagy tiofanát-metil, ami pedig a gomba sejtosztódását gátolja.